Boldogság

Emberek! Ne lottózzatok! Csináljátok azt, amit szerettek, és ti lesztek a világ leggazdagabb emberei. 

level.JPG

Komolyan mondom.

Mi bizonyítja jobban ezt, mint ez a levél, amit tegnap kaptam? Ingyen út Japánba.

Még mindig nincs "kényelmes" fizetésem. Lehet, nem is lesz, de van helyette időm, ami többet ér, mint a legmagasabb órabér egy szorongató munkahelyen. Még mindig nincs milliomos férjem. Lehet, ez sem lesz, de van helyette tucatnyi erőforrásom, amit magamnak köszönhetek és kedvemre merítkezhetek bennük.

Megmondom még mit nem csinálok. Mindenki szeret küzdeni, de ez sokaknak úgy válik be, hogy A-típusú személyiségként kikönyökölik maguknak a fizuemelést, mások a kapcsolataik leépítésével mennek egy cél felé (cough cough legutóbbi pasim). Valaki pedig mindezek nélkül, de totális szorongásban napi 12-14 órát elmélyülten dolgozik. Nagyon elemi-emberi dolgok ezek. Kell egy hajtóerő, amitol bazijól érzi magát az ember, miután kézhez kapta a pénzét, és ezek is olyan praktikák, amikkel óhatatlanul megérdemelt a fizetés. Megszerzésében komoly szándék és energiák vannak, de mi lenne, ha napi 24 óra wellnessezés közben lennénk gazdagok? Gazdagok, a fenti értelemben: értékes barátokkal, szerető családdal, sok-sok szabadidővel, amit mi oszthatunk be. 

Nem megérdemelten ölünkbe kapni egy valag pénzt erősen az emberi természettel szembemenő folyamat. Sok ideig tartott feldolgozni (tart még...), hogy én nem is "dolgozom" (még akkor sem, ha fél6-kor indulok a kondit kinyitni), mégis megélek, erreföl most meg nulla forintból bejárhatom Tokiót. Nálam ez adja a teljesítménykényszert: ha jó edző leszek, ha jól ledisszertálok, akkor mindez megérdemelt lesz.

 

Eniko Bona